7.fejezet: Ismerős ideges
Minden megtörténhet!!!
VII. Fejezet: Ismerős idegen
-Kagome!
-Igen Kouga?
-Tényleg vissza akarsz menni a palotapicsihez? Mert tudod, maradhatnál velem és a klánnal. Jó asszonyom lennél.
-Figyelj Kouga. Ne haragudj de, én nem szeretnék veled és a klánnal maradni, mert én mást szeretek, de nincsen veletek semmi bajom. Szeretlek titeket, de nem úgy. Remélem ezt megérted.
-A korcs az?
-Nem korcs! A neve InuYasha. nagyon bátor és erős és kibírható kivéve, amikor nem.
-Aha… a farkas csak ennyit tudott erre mondani.
-Kouga! Várj! Hallok valamit! Arra egyenesen! Gyorsan!
-Rendben.
-Mikor odaértek Kagome leugrott a farkas hátáról és odasietet az idegenhez. Egy lány volt az. Sírt. Sajnos mire Kagome odaért hozzá addigra a lány eszméletét vesztette.
-Kouga! El kell őt is vinnünk hozzátok, hogy meg tudjam gyógyítani.
-Rendben. Odasétált és felvette a lányt a földről de, annyira meglepődött hogy majdnem elejtette.
-Hisz ez egy farkas szellem és lány.
-És akkor mi van?
-Nem vihetjük haza. Az én klánomban nem lehetnek nők!
-Na ne csináld! Elvisszük és kész!
-Várj csak! Ez a lány nekem nagyon ismerős. Hisz ez Ayame!
-Ismered?
Igen! Mikor még kicsi volt megtámadták a klánját. Az a klán volt az úgynevzett bölcsőde. Ott nevelték fel a kis farkasokat. Kevés férfi volt abban a klánban, és akik ott voltak azok épp vadászni mentek. Ennek a klánnak a védőkánja a nagyapám csapata volt. Sajnos mikor megtámadták őket akkor már késő volt. Mindenki meghalt kivéve egy kis farkast. Ő volt Ayame. Én találtam meg őt akkor mikor a nagyapámmal és még pár farkassal elmentünk megnézni vannak e túlélők. Elvittük a nagyapám klánjába de nekem onnan nem sokkal később el kellett mennem, hogy bebizonyítsam, hogy alkalmas vagyok, arra hogy majd egy klán vezetője legyek majd. De akkor megígértem a lánynak, hogy ha majd klán vezet, leszek akkor majd elveszem felségül.
-Kouga utolsó mondatánál elvörösödött és Kagoméra nézett, aki időközben elmosolyodott.
-Helyes lány (Kagome)
-De ez már nagyon régen volt és már nem érdekel ez a lány. Nekem már te vagy az asszonyom.
-Kouga nem nagyon értettél meg. Én mást szeretek.
-Tudom azt a korcsot! De most szintén Kagome! Én nem értem hogy mit eszel azon a pincsin!
-Ő nem pincsi és nem is korcs! Már mondtam a neve InuYasha és nagyon bátor és…-üvöltötte Kagome Kougára. de a mondatát már nem tudta befejezni, mert a nagykiabálásra Kouga kezében lévő klán kinyitotta a szemét.
-Szia! Én Kagome vagyok! Nem kell félned! Mostmár biztonságban vagy!
-Kö.. köszönöm!- mondta majd ismét elájult.
-Siessünk!
-Rendben! Ugorj fel a hátamra!
-El fogsz bírni??
-Persze de kapaszkodj, mert most nem tudlak nagyon fogni.
-Oké! -Így futottak végig a barlangig és ugráltak sziklákon.
-Hm. igazán erős vagy Kouga! -ismere el Kagome.
-öö. köszi! -vörösödött el a fiú.
-Kagome maradj, itt leküldök valakit h, jöjjön érted! Ez túl meredek és nem kockáztathatom, meg hogy valami bajod essen!
-Rendben! -bólintott Kagome majd leszállt Kouga hátáról!
-Hamarosan egy farkas szellem jelent meg a lány mellett, aki felkapta és felvitte a barlanghoz. Természetesen a démon nem felejtett elköszönni.
-Szia Hugi!
-Szia! -mosolyodott el a lány.
Folyt. Köv.
|