Minden megtörténhet!!!

IX. Fejezet: Ayame

Másnap reggel szörnyű ordítozásra ébredtek fel Kagome és Kouga.

-Kouga! Hogy tehetted ezt velem? Miért csaltál meg? Ráadásul egy semmirekellő halandóval? Én évekig csak neked éltem te meg mikor találkozunk, mit csinálsz? Mit kell még megélnem? -üvöltözött Ayame.

-Mi a frász bajod van? Azt hitted, hogy évekig rád fogok várni? Az az ígérte már több éve volt! -válaszolt vissza Kouga!

-Héé. nem történt semmi! Csak barátok vagyunk!

-Persze! Azért ölelgeted a vőlegényemet!

-Mi? -Kagome csak most vette észre h a lánynak igaza, van, és tényleg öleli a farkast. Gyorsan elengedte és felállt.

-Már nem vagyok a völegényed! És különben is! Már van asszonyom!

-Hogy mi? Ki? Megölöm.

-Nem ölöd meg! Amugy meg ö itt! –mutatott nagyüszkén a fiú Kagoméra!

-Még hogy nincs köztetek semmi!

-ÁLLj! Én InuYashát szeretem és nincs semmi köztünk Kougával.

-Valószínű… Idefigyelj te liba…

-Hogy mi? Mégis mit képzelsz te magadrol? Megmentem az életed és még sértegetsz is?

-Még jó hogy!

-Pedig nincsen rá okod!

-Még hogy nincs rá okom! A férfimmel alszol. Ölelgeted, és még én kérjek bocsánatot?

-Szánalmas vagy! Nem is érdekelsz! Higgy, amit akarsz!

-Hé liba! Még nem fejeztem be!

-Már mondtam, nem vagyok liba, és ne hívj így! -és nyilat és íjat vett elö, de Ayame se volt rest ö elvette kardját és támadóállásba állt vele.

-Fogadjunk, hogy még lőni sem tudsz vele! –nevetet a farkaslány.

-Nem? Akkor ezt figyeld. -Kagome ellőtte a nyilat, hogy az kiverte a lány kezéből a kardot…

-Elismerem. Ez egész jó volt!

-Kösz!

-De lássuk, hogy mit tudsz kezdeni egy közelharccal…

-Na most már tényleg elég le…

-Te maradj ki ebből -üvöltötte a két lány Kougára!

-Ayame futni kezdet a Kagome felé. A két lány elesett és egy mást birkózva le belegurultak a vízbe! Mindketten csurom vizesek lettek és mikor ezt ők is észrevették egymásra, néztek, és nevetni kezdtek. Felsegítették egymást és bocsánatot kértek.

-Ne haragudj! -kezdte a békülést Ayame.

-Semmi baj de te se haragudj!

-Persze ez természetes!

-Nem értem ezeket a lányokat!

-Mi? -kérdezte egyszerre a két lány.

-Nem vagytok normálisak! Egyszer veszekedtek máskor meg nevetgéltek.

-Igen? Nézett egymásra a két lány. Egymásra biccentetek és megindultak a farkas vezér ellen. megsem álltak addig, amíg bele nem esett a vizbe. a két lány nevetve elindult vissza a barlangba majd Kouga is csatlakozott hozzájuk.

Mikor a klán meglátta a 3 vizesen érkező egyént nevetésben törtek ki. A lányok nem foglalkoztak vele de, Kouga nem tűrte rajta nevessenek! Verekedést kezdett. Később mindenki beszállt és mindenki egymást verte. Szerencse hogy a 2 lány ott volt, mert ők állították le a veszekedést. A kedélyek lenyugodtak és Kagome ellátta a sebeket, amiket szereztek. Nem voltak sulyosoak. mire végzet már mindenki aludt.

Ő maga még nem volt álmos ezért ki ment a barlang elé. Leült és nézte az eget, mikor észrevette, hogy valaki figyeli megfordult, de nem látott semmit.

-Mi a baj? -kérdezte valaki a sötétségben.

-Kagome összerezzent de nem látott senkit ezért ezt mondta.

-Biztosan csak képzelődtem.

-Nem képzelődtél.

-Kagome felnézett egy sziklára és ott állt valaki…

Folyt. Köv.